Az éjszakai túlagyalásról és ötletviharról

Az éjszakai felébredés talán a legtipikusabb menedzserbetegség – sokszor viszont nem csak menedzsereket érint. Érint mindenkit, aki maga menendzseli az életét, vállalkozását, háztartását. A számtalan teendő miatt folyamatosan készenléti állapotban tartjuk magunkat; a szervezet nem vagy csak nehezen tud megnyugodni. Mihelyt éjjel picit felébredünk (ami az alvás ciklikus mivolta miatt teljesen normálisnak tekinthető), máris turbó fokozaton kezd el az agy ismét működni (ez viszont lehetne másképp is).

Éjszakai agyalás ellen kiváló technikák léteznek . lásd a linket lent!

Éjszakai agyalás ellen kiváló technikák léteznek . lásd a linket lent!

Egyszemélyes brainstorming

Leginkább jellemző a

  • Vállalkozókra
  • kreatív tevékenységet végző szakemberekre
  • művészekre
  • és nem utolsósorban menedzserekre jellemző
…hogy éjjel vagy inkább hajnalban felébrednek – és csak úgy záporoznak agyukban a jobbnál jobb ötletek, kreatív gondolatok, megvalósításért kiáltó projekttervek. A hajnali egyszemélyes brain stormingjainktól annyira felvillanyozódunk, hogy az elalvás ilyenor már nem is igen lehet szó.
Egy-egy ilyen hajnali ötletáradat kifejezetten felszabadító tud lenni. Ha az ötletvihar rendszeressé válik, a kreatív elme gazdája előbb-utóbb kimerül. Krónikus inszomniában szenvedőknek gyakran nem az elalvással, hanem éppen ezekkel a hajnali felébredésekkel gyűlik meg a baja. De miért pörög az elménk – és néha mi magunk – teljes fokozaton, amikor éjjel pihennie kéne?

De miért épp éjszaka jön ránk az agyalhatnék?

Bár nappal lennének ilyen tiszta gondolataink, ennyi fantasztikus ötletünk! De nem, az ötletroham főképp a hajnali órákban tör ránk – álmatlanságot és ebből eredendően nappali fáradtságot, koncentrációs zavarokat okoz, plusz, ami külön rémszitő, egyre jobban romló teljesítményt.

Az agyalás valódi természete

A hajnalban ránk törő kreatív gondolatok nem is olyan kreatívak – és nem is feltélenül tiszták. Egyszerű védekezési mechanizmusok inkább, mellyel a stresszre illetve a problémák által okozott tehetetlenség-érzésére reagálunk (lásd lent).
Ahhoz, hogy megértsük az éjszakai agyalás jelenségét, ismernünk kell a szervezetünk és az elménk működését.

Hogyan működik az elménk?

A napközbeni feszített tempó és a modern munkahelyekre jellemző multitasking miatt a szervezet stresszhormonokat termel. Még ha nem is bosszantottak fel minket aznap és viszonylag nyugis napunk volt, akkor is meglepő ereményekre jutnánk, ha megvizsgálná valaki a stresszhormon-szintünket (azon belül is a hidrokortizolt és az adrenalin-szintet).

Így hat egy átlagos munkanap a központi idegrendszerre

 

Önamgában a multitasking ugyanis (tehát amikor párhuzamosan végzünk egynél több feladatot, pl. egy jelentés megírása közben csörög a telefon, mi felvesszük, továbbra is a szemünket a táblázatokra szegezve) olyan mértékű koncentrációt igényel, amelyhez jelentős többletenergia szükséges. A szervezet ezt a többletenergiát stresszhormon formájában tudja biztosítani – egyfajta természetes kávét termel, ami munkára serkenti az agyat – és mozgásra, cselekvésre bennünket.
A multitasking legegyszerűbb, leghétköznapibb formája ez: írom a jelentést – hopp, közben jött egy e-mail! Eldöntöm, hogy az e-mailre később válaszolok – valójában mindez egy másodperces megszakítás és a döntés a válasz elhalasztásáról sem különösebben megerőltető, mégis: az agy az ide-oda ugrálásban nagyon hamar belefárad.
A túlterhelt, túlfáradt, túlstimulált idegrendszerre pedig egy dolog jellemző: nem tud kikapcsolni.
Fura, de így van. Ahelyett, hogy a szellemi fáradtságra alvással, pihenéssel, elfáradással reagálnánk, az idegi fáradtság legszembetűnőbb jellemzője a túlpörgés. És máris megérkeztünk az álmatlanság és az éjszakai felébredések témaköréhez.

>>> 10 pofonegyszerű tipp álmatlanságban szenvedőknek

Miért agyalunk éjjel?

Az agyalásért biológiai szinten tehát a szervezet stresszhormon szintje felelős. Pszichénknek óriási szüksége van arra, hogy feldolgozza a minket ért érzelmi behatásokat – azaz minden olyan eseményt, amelyhez komolyabb, pozitív vagy negatív érzelmek kapcsolódnak. A minket ért kudarcokat, veszeteségeket elmeséljük egy barátunknak – ezáltal feldolgozzunk, megemésztjük a problémákat.
Ha nincs kinek mesélni, az agy akkor is mesél. Biztosan észrevetted, hogy az elme folyamatosan locsog, fecseg, kommentál, kétkedik – és újra és újra véggiondolja, végigmondja ugyanazt, százszor, ezerszer. Minél erősebb egy érzelem, az elme annál aktívabban pörög és locsog magában.
Gyakran az agyalás – menekülés. Szó sincs arról, hogy számunkra a munkahelyi csip-csup problémák volnának fontosak. Felbukkan hajnalban egy kellemetlen érzelem, akár szimplán testérzet formájában (pl. nem tudok visszaaludni, félni kezdek, hogy mi lesz, ha nem alszom, a teljesítménycsökkenés miatti félelmem miatt zaklatott leszek, felmegy a pulzusom, az adrenalin az egekben stb.), mi pedig tehetetlennek érezzük magunkat. Ám a tehetetlenség az az érzés, melyet az emberi psziché a legkevésbé jól visel. Ezért inkább gondolkodunk – törjük a fejünket és közben elmondhatjuk: legalább tettünk valamit az ügy érdekében.
A gond evvel az, hogy az agyalás: látszatmegoldás. Kísérletek igazolják, hogy a töprengés, tépelődés nem hoz valódi megoldást a problémáinkra. 

Az elme – áldás vagy átok?

Amennyire örölünk szellemi képességeinknek napközben, annyira nem kívánatos az elme tevékenysége éjjelente. Ám az elme minderre fittyet hány: ő csak agyal, fecseg és ontja a megoldásokat (jobban mondva a megoldásra váró kérdéseket és problémákat) éjjel is, nappal is.

Így kapcsold ki az elméd!

Az éjszakai agyalás ellen kiváló módszer lehet, ha eltávolítjuk magunktól a helyzetet – és nem MI gondolkodunk a megoldáson, hanem elképzelünk VALAKIT (pl. egy bölcs barátot, egy szuperhőst, a nagymamánkat vagy a kedvenc kollégánkat), és elképzeljük, hogy Ő hogyan oldaná meg ezt a problémát. Még inkább: Ő mit gondolna erről a helyzetről?
Evvel a módszerrel két legyet is ütünk egy csapásra: egyrészt eltávolodunk a problémától (már nem érint minket annyira személyesen), másrészt talán eszünkbe jut egy teljesen másik nézőpont is a problémával kapcsolatban.

***

További mentális technikák és elalvási trükköket itt olvashatsz:
http://alvasguru.hu/mini-alvastrening/

Comments

comments