Az alvászavar lelki okai

Miután kiszűrted, hogy BIZTOSAN NINCS testi oka az alvászavaraidnak, elkezdhetsz foglalkozni a lelki okokkal. (Ha még nem néztél utána, milyen testi okai lehetnek az alvászavaroknak, akkor nyomás erre a linkre és csak utána olvass itt tovább!).

Mi okozza az alvászavart?

Nagyokat érzel

jogazo_par_alvaszavarSok esetben a felgyülemlett, megoldatlan feladatok (problémák) állnak az alvászavarok hátterében. Belekerültél egy helyzetbe, és dunsztod sincs a megoldásról. Vagy éppen van, csak fogalmad sem volt róla, hogy egy dolog valójában mennyire aggaszt.
Sokan annyira pörögnek egy nap és annyira nem szánnak (vagy nem tudnak szánni) időt önmagukra, hogy akkor lepik meg a nyomasztó problémák, amikor eljön a sötétség és minden elcsendesül. Amikor már nincs több tennivaló. Ilyenkor jön el az elme, az agy fölpörgésének ideje és ilyenkor jövünk rá, hogy valami aggaszt.
Márpedig az aggasztó helyzetek sokszor nagyon erőteljes érzéseket generálnak. Mivel a hipotalamuszban „laknak” az alapvető, elementáris érzések, de az alváskésztetés is onnan indul (ennek utánanézni!!!), aki éjjelente nagyokat érez, az sajnos nem alszik. Mik ezek az érzések?

  • harag, düh
  • félelem, szorongás
  • fenyegetettség-érzés (egzisztenciális félelmek)
  • bűntudat, lelkiismeret-furdalás

Agyalás

És persze az elmének az a sajátos tulajdonsága is elviheti tőlünk az álmot, amit röviden úgy hívunk: agyalás. Az agyalás gyakran meddő, terméketlen, nem cselekvésre ösztönző, konstruktív gondolatok, hanem kusza  és végeredményben sehová sem vezető gondolatláncok, amik kuszaságuk ellenére simán a fent vázolt érzelmeket is ki tudják váltani belőled.

Az elme feladata az, hogy dolgozzon, előre lásson veszélyeket és tanulságokat vonjon le múltbéli veszélyes vagy kellemetlen helyzetekből. Ezáltal megvéd téged a jövőbeni kellemetlenségektől vagy akár életveszélyes helyzetektől. Ámde erre az aktivitásra legkevésbé sem éjjel volna szükség. Sok ember azonban nem szán időt arra, hogy nappal, vagy estefelé visszagondoljon a nap eseményeire vagy felkészüljön az előtte álló napra. Ezért lefekszik aludni – és ellepik azok a problémák, feladatok, tervezgetnivalók, amiket tudatosan, lefekvés előtt kellett volna meglépnie.

Konfliktusok, rendezetlen kapcsolatok

Van belőlük bőven, igaz? Vagy legalábbis időről-időre felüti a fejét egy jó kis vita a partnereddel, kollégáddal, főnököddel, szüleiddel vagy egy idegennel az utcán.
Sokszor csak éjjel tudatosodik bennünk, hogy valójában mekkora is a baj. Hogy mennyire megbántottnak érezzük magunkat, mennyire haragszunk, neheztelünk vagy épp mekkora lelkifurdink van egy eseménnyel vagy helyzettel kapcsolatban.
Megint csak kilyukadunk az agyaláshoz: ezeknek az érzéseknek nincs helyük éjszaka a hálószobában, kivéve, ha nappal nem tisztáztad le magadban őket. Mivel makacsul kitartanak, nincs mese, ha máskor nem, éjjel kell őket elrendezni, a jó alvás megőrzése érdekében.

Ezek a hétköznapi áloműzők. Nézzük meg azt, hogy milyen áloműző „helyzetek” vannak még.

Amiről talán nem tudsz, pedig tudnod kéne

ADD/ADHD, azaz hiperaktivitás

Ez nem lelki, hanem neurológiai eredetű betegség, mégis a lelki betegségekhez sorolom, ugyanis a betegség tünetei nem annyira testi tünetekben manifesztálódnak, következményeit inkább az emberi és családi kapcsolatok és a karrier sínylik meg. Azt meg már mondanom sem kell, hogy aki ebben a betegségben szenved, az általában nagyon rossz alvó.
A hiperaktivitás felnőttek esetében is ugyanúgy jellemző, tévedés azt hinni, hogy ez csak a túlságosan mozgékony vagy szüleik által elhanyagolt gyerekek betegsége lenne.

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás) genetikailag öröklődik, ámde tápanyaghiány illetve különböző ételallergiák is okozhatják. Ezért nagyon fontos, hogy

  1. a betegség szakember által diagnosztizálva legyen
  2. ha a diagnózis pozitív, akkor pedig első körben a tápanyaghiánynak illetve ételallergia meglétének kell utánanézni (még mielőtt kétségbe esünk). Számíthatsz rá, hogy az orvos a testi, tápanyaghiányos okokat bagatellizálni fogja, de te ragaszkodj hozzá, hogy csináljatok vérképet, ahol főképp a vas, a magnéziumszintet nézik illetve vizsgáltasd meg, nincs-e gluténérzékenységed.

Fontos a diagnózis, ugyanis mind a hiperaktivitást, mind a figyelemzavart lehet kezelni egy felnőtteknek szóló speciális terápiával.
Mihelyt megtanulod uralni az elmédet és önmagadat, az alvásod is egyenletesebbé és pihentetőbbé válik.
Kipihentebb leszel, felismered az erősségeidet, nem kell szoronganod amiatt, hogy hibázol vagy elfelejtesz dolgokat. Sok hiperaktív felnőttet diagnosztizálnak félre és írják fel neki a nyugtatókat, szorongásoldókat, antidepresszánsokat vagy kerülnek akár évekre pszichiátriai intézményekbe, csak mert a problémák gyökerét nem sikerült megtalálni.

A hiperaktivitás tünetei felnőtteknél:

  • rengeteget beszél, csapong a témák közt
  • feledékeny
  • nem figyel, akkor sem, ha hozzá beszélnek
  • félbeszakít másokat
  • zsarnokoskodik, erőltet dolgokat
  • hamar lesz ideges vagy esik pánikba
  • sokat hibázik, egyszerű feladatoknál is (külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy “béna”
  • állandóan csinál valamit, ritkán lazít
  • álmatlanságban, alvászavarokban szenved
  • ijedős
  • nyugtalannak érzi magát

Ha illenek rád a tünetek, érdemes felkeresni egy orvost, aki diagnosztizál.
Az interneten is találsz információkat a betegségről, például itt és és ezen az oldalon is.

Az ADHD kezelése:

A Semmelweis Egyetem pszichológus-csapata készségfejlesztő csoportokat tart, de rengeteg coach, karrier-tanácsadó és pszichológus szakmai profiljában is vannak készségfejlesztő tréningek. Alapvetően azt kell megtanulnia egy hiperaktivitásban szenvedő felnőttnek, hogy hogyan kezelje a stresszt, hogyan fókuszáljon és hogyan zárja ki az őt zavaró hatásokat.

Milyen előnyökkel jár a készségfejlesztő tanfolyam?

Ha ADHD-ben szenvedsz és elmész egy ilyen terápiára, egyik lényeges eleme a kezelésnek, hogy megtanulsz pihenni (ez az, ami egy hiperaktív embernek nem megy). Megtanulod kezelni az érzéseidet és megtanulsz előre tervezve, megfontoltan cselekedni.
Mindezzel együtt az alvás minősége is javulni kezd. Mivel az alvászavarok és az alváshiányos állapot erőteljesen kihat az ADHD tüneteire, mihelyt jobban alszol, a tüneteid is javulni fognak. És minél inkább javulnak a tüneteid, annál jobban fogsz aludni.

Asperger szindróma

A hiperaktivitással gyakran összekeverik az Asperger szindrómát, mivel ez is gyakran nyugtalansággal és sok beszéddel jár. Na meg alvászavarral, bár arról ritkábban szól a fáma, mivel az illető a többi tünettől sokkal inkább szenved.
Az Asperger szindróma egy neurobiolgóiai rendellenesség, az autizmusnak egy jóval enyhébb formája. Az ADHD-hez hasonlóan az aspbergeres felnőttek is beilleszkedési problémákkal küzdenek. Gyakori betegség, a társadalom 10%-a aspbergeres.

Az olyan szociális képességek, mint például az arckifejezés felismerése, a szemkontaktus tartása, a nonverbális jelzések érzékelése a génjeinkben van. Éppen ezért sem az iskolában, sem otthon nem tanítják őket, mert az ember már az óvodában, legkésőbb az iskolában elsajátítja (a társas interakciók során, tehát anélkül, hogy bárki külön magyarázná vagy oktatná).
Pontosan tudjuk például, hogy mit jelent, ha a másik ráncolja a szemöldökét, vagy ha elhúzódik tőlünk. Az Aspberger szindrómások sajnos nem tudják, gyakran félreértik a másik jelzéseit és nem képesek észrevenni egy csoport íratlan szabályait. Nem látják, milyen hatást váltanak ki a környezetükből, emiatt rengeteg csalódás, ellenszenv és neheztelés éri őket. Mivel nem tudják, mit csináltak „rosszul”, a stressz-szintjük sokkal magasabb egy átlagemberéhez képest.

Az Asperger szindróma tünetei felnőtteknél:

  • emberi kapcsolatok hiánya vagy azok túlfűtött keresése
  • az emberi kapcsolatok félreértése (nem érti, mi a különbség barát és ismerős közt, hogy kinek udvarolhat stb.)
  • túl hangos, túl halk beszéd (a beszéd hangereje, témája nem a helyzetnek megfelelő)
  • monologizálás vagy túl sok beszéd ugyanarról a témáról
  • „furcsa”, nem a helyzetnek megfelelő testbeszéd (pl. túlzott gesztikulálás, szemkontaktus, érintések kerülése)
  • empátiahiány
  • mások érzéseit nem veszi észre (és emiatt figyelmen kívül hagyja)
  • túlérzékenység (szagokra, anyagokra, zajokra, bármilyen ingerrel szembeni túlérzékenység)
  • egy-egy bevett szokáshoz való görcsös ragaszkodás (mindig ugyanabban az időpontban eszik vagy a
  • tárgyaknak megvan a megfelelő helye és nem szereti, ha máshol vannak)
  • a kölcsönösségre, kölcsönös beszélgetésre való képtelenség

Nagyon fontos, hogy az Asperger szindrómában szenvedő emberek tudjanak a helyzetükről és minél jobban megismerjék önmagukat és azt, hogy miben térnek el a többségtől. Ellenkező esetben ez a betegség (akárcsak a hiperaktivitás) rendkívüli szenvedést okozhat. Az aspbergeresek, ha nem tudják, hogy azok, egész egyszerűen nem értik illetve félreértik, hogyan működik a világ.
Életük fatális félreértések sorozata lesz illetve folyamatos elutasításban, ellenszenvben, csalódásban lesz részük.
Gyerekként őket okolják majd viselkedésükért és azt mondják, akaratos, makacs, túlpörgős, rossz gyerekek.
Felnőttként pedig azt gondolják róluk, hogy „egyszerűen nem százasok”. A betegség tüneteinek a megértése már önmagában megnyugtató lehet. Léteznek fejlesztő terápiák, amivel a szociális kompetenciákat szakértők segítenek nekik elsajátítani, segítséget kapnak abban, hogy felismerjék önmaguk és mások érzéseit és együtt tudjanak élni az Aspberger szindróma tüneteivel.

Mivel az aspberegesek rendkívül nagy stressznek vannak kitéve (jóval többnek, mint egy átlagos ember), az alvászavarok is jóval nagyobb mértékben jellemzők rájuk. Többféle okból is, lássuk, melyek ezek.

Az aspergeresek és az alvás

Találtam egy statisztikát, amely szerint az aspbergeres gyerekek 73% - a valamilyen alvászavarban szeved. A felnőtteknek kicsit kevesebb százalékban vannak alvászavaraik, de ott is nagyon jellemző a nem kielégítő alvás.

Az Asperger szindrómások számára nagyon fontosak a rituálék és a megszokott környezet. Ha ebben bármi eltérés mutatkozik, vagy az elalvási rituáléban valami megzavarja őket, az alvásuk is zavart szenved. Ilyen egyszerű dolgokra is lehet gondolni, mint például hogy nincs kivasalva az ágynemű vagy túl hideg van a szobában.

Nagyon sok aspbergerest gyötörnek rémálmok, amelyek miatt nem mer elaludni vagy éjjel gyakran felébred. Az őket ért stresszt dolgozzák fel így nagyon gyakran.

Az ágy „munkahelyként” vagy play stationként való használata is igen gyakori náluk. Gyakran órákig olvasnak, tévéznek vagy számítógépeznek az ágyban, ami elrabolja az álmukat.

Az őket ért fokozott stressz miatt éjjelente erőteljes szorongás, düh vagy bűntudat gyötörheti őket, amely elalvási vagy átalvási nehézségekben nyilvánulhat meg.