Maguk a kutatók is megdöbbentek: az alvászavar és az öngyilkossági között szorosabb az összefüggés, mint gondoltuk volna

Azt hinnénk, öngyilkosok csak a depressziósok lesznek. Legalábbis eddig a depresszió és egyéb mentális betegségek számítottak az öngyilkosság fő okának. Legutóbbi kutatásokból kiderült, hogy a krónikus kialvatlanság megnöveli az öngyilkosság kockázatát, még akkor is, ha nem szenvedünk depresszióban vagy egyéb mentális betegségekben. Jó tudni: az öngyilkosok 40%-a nem depressziós, az álmatlanság, rémálmok és a hiperszomnia (túl sok alvás) a szuicid viselkedés előjelei is lehetnek.

Azt eddig is tudtuk, hogy az alvás minősége egyértelműen hatással van a mentális egészségre és rontja ill. elmélyítheti a depresszió tüneteit. Korábbi cikkemben már írtam arról, hogy a kutatások szerint az álmatlanság kiváltó oka lehet a depressziónak (!!!) és egyéb mentális betegségeknek. Az alvászavar tehát egyszerre lehet tünete és okozója is a depressziónak. Eszerint az álmatlansággal önmagában, és nem csak egy mentális betegség vagy zavar tüneteként kellene a pszichológiában foglalkozni.)

Depresszió és alvászavarok

Magyarország még mindig a második az öngyilkossági statiszikában, ha csak az európai országok átlagát nézzük. Nemrégiben nemcsak pszichiáterek, hanem alvásszakértők is elkezdtek a témával foglalkozni, miután kiderült, hogy az alvászavarok és a krónikus kialvatlanság önmagában is előjele lehet az öngyilkosságnak. Kialvatlan embereknél nemcsak a negatív gondolatok, hanem öngyilkossággal foglalkozó gondolatok is jelentkezhetnek.

ongyilkossag_kialvatlansag

A súlyosan és krónikusan kialvatlan emberek gyakran tapasztalják, hogy egy álmatlan éjszaka után felerősödnek a negatív gondolatok vagy akár öngyilkossági gondolatok jelennek meg.

Depresszió és túl sok alvás (hiperszomnia)

Amerikai statisztikák szerint a depressziósok 75%-a alvászavarokban is szenved. A 30 alatti depressziósokra azonban nem csak az álmatlanság/alvászavar a jellemző. 40%-uk hiperszomniától, azaz aluszékonyságtól szenved – egyszerűen túl sokat, külső szemlélő számára akár egész nap alszik.

A fiatalok alvása a magyar statisztikák szerint

Talán jobban megvilágítja a helyzetet, hogy a súlyos alvászavarokkal küszködő tizenévesek 4,2-szer gyakrabban kísérelnek meg öngyilkosságot, mint azok, akik jól alszanak – adták hírül a Milánóban az alvászavarokkal foglalkozó nemzetközi szimpóziumon. A rossz alvás következtében a fiatalok érzelmi és fizikai állapota is romlik. Nagyobb arányban fordul elő közöttük depresszió, sokan érzik magukat idegesnek, feszültnek. Könnyebben megbetegszenek, fáj a fejük, gyomruk és több közöttük a hipochonder, mint nyugodtan alvó társaiknál.

Egy jó hír

Ugyanennek a visszája is elmondható. A házipatika.com oldalán olvasható, hogy a Pennsylvaniai Egyetem kutatóinak nem reprezentatív vizsgálatából az derült ki, hogy az inszomniások által átaludt minden plusz óra az öngyilkosság közepes és magas kockázatának 72 %-os csökkenését eredményezte. „Meglepett bennünket az ennyire erőteljes összefüggés az alvás mennyisége és az öngyilkosság kockázata között” – mondja a kutatás vezetője. A kísérleti alanyok száma ugyan kevés (összesen 73 olyan személyt vizsgáltak, akik valamilyen mértékben ki voltak téve az öngyilkosság veszélyének), ez a 72 %-os kockázatcsökkenés mégis nagyon magas szám még ilyen kis minta esetében is.”

Miért van az alvás ekkora hatással a mentális egészségre?

Azaz: hogyan lehetséges, hogy az alvászavarok ekkora hatást gyakorolnak a gondolatainkra, a gondolkodásunkra és a viselkedésünkre?
Nézzük meg mélyebben, miként hat ránk a kialvatlanság.

A kialvatlan agy

Insomnia brain-nek, azaz kialvatlan agynak nevezik azt a sajátságos állapotot, amit a kevés vagy rossz minőségű alvás okoz. A rossz alvás nemcsak negatív hangulatot, fáradtságot okoz – sokkal több mindent érint, mint ahogy gondolnánk. A világlátásunkra, emberi kapcsolatainkra, döntéseinkre is hatással van – és még csak észre sem vesszük.
A kevés alvás és a krónikus kialvatlanság negatív hatással van az érzelmi reakcióinkra, a döntéshozatali és problémamegoldó készségünkre és arra, hogy képesek vagyunk-e tisztán gondolkodni, átlátni helyzeteket. Az alvásproblémák még az interperszonális képességeinkre is hatnak. Másként (negatívabban) látjuk a világot, negatív szűrőn keresztül látjuk mások reakcióit, másként olvassuk le az érzelmeket embertársaink arcáról, megnyilvánulásaiból és másként reagáljuk le a körülöttünk élők viselkedését.

Azaz a krónikus alváshiány miatt:

  • inkább érzelmekkel reagálunk
  • fogékonyabbak leszünk a saját és mások negatív érzelmeire
  • érzékenyebbek leszünk stresszhelyzetekben, erőteljesebben hat ránk mind fizikailag, mind mentálisan a stressz
  • gyakran fennálló állapot a nyugtalanság, az ingerlékenység és a fáradtság
  • romlik a döntéshozatali képességünk, kevésbé vagyunk képesek tisztán látni
  • testileg és mentálisan is veszítünk rugalmasságunkból (reziliencia csökken)
  • kevésbé bízunk meg embertársainkban, kevésbé vagyunk nyitottak az emberi kapcsolatokra
  • természetes anyagból való, nagyon vékony ágyneműt/takarót használj!

Elnézve ezt a listát, nem csoda, ha a kialvatlanság erősen generálja a reménytelenség, az alacsony energiaszint és az érzelmi kimerültség érzését. Mégpedig e három érzés az, ami az öngyilkosságot elkövetőkön a leggyakrabban úrrá lesz az öngyilkosságot megelőző időszakban.
Egy nemrégiben a nyilvánosság elé tárt vizsgálatból (mely egy 10 éves, alapos, az alvást külön is vizsgáló utánkövetéses vizsgálatnak az eredményeit közölte), az derült ki, hogy a rossz alvásminőség egyértelműen rizikófaktor az öngyilkosságban. Sőt, más tünetektől független előrejelzője lehet (fent említettem, az öngyilkosságot elkövetők 40%-a nem szenved depresszióban.) Az elalvási zavarok, rémálmok és a kialvatlanság szintén növelik az öngyilkosság kockázatát.

Rémálmok, alvászavarok – mikor kell megijedni?

Fontos megjegyezni, hogy alkalmanként, ha vannak rémálmaink, nem kell megijednünk. Rengeteg
ember szenved időnként alvászavarokban, elalvási és átalvási zavarokban. Nem mindenki van kitéve az öngyilkosság fokozott veszélyének, aki rosszul alszik. Azonban minden alvásprobléma figyelmet érdemel. Az alvásproblémák nem-gyógyszeres megoldása lehet a mindfulness-alapú kognitív terápiás Alvástréning. (Az Alvástréning nem helyettesíti az orvosi kezelést vagy a pszichológust/pszichiátert.
Probléma, nehézség esetén bármikor, ingyenesen hívható a lelki segélyvonal száma: 116-123. A fiatalok a 116-111-es számon a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt is hívhatják, ahol névtelenül is feltehetik kérdéseiket.

Horváth Ágnes portréHorváth Ágnes, alvástréner és mindfulness oktató. 2013 óta tartok Alvástréningeket mindfulness alapú tanfolyamokat. Tudásomat az Oxfordi Egyetemen szereztem. Egy 5 hetes, gyors és hatékony alvásjavító programmal segítem az álmatlanságban szenvedőket megtanulni gyógyszerek nélkül jól aludni. 

Előadásokban, céges tréningeken, publikációkban, rádióinterjúkban népszerűsítem a mindfulness szemléletmódját és a gyógyszermentes, pihentető alvás jelentőségét 

Comments

comments