Tapasztalataim az altatókról

Írtam én az altatókról sok rosszat és még fogok is. Kezdve attól, hogy azt csak hiszed, hogy alszol tőlük, valójában az altatók által kiváltott alvásnak annyi köze van az igazi alváshoz, mint a vattacukornak a házi zserbóhoz, zárva a sort az elképesztő, már-már hihetetlen mellékhatásokig mint pl. ízületi fájdalmak, állandó fingógörcs vagy csillapíthatatlan étvágy, mégiscsak azt mondom, hogy jó dolog, hogy altatók vannak a világon.

A kialvatlanság paradoxona

Az altatók egy dolgot nagyon tudnak: gyorsan és fájdalommenten megszabadítanak téged az alvásparától. Leveszik a terhet a válladról és elmulasztják azt a félelmedet, hogy (már megint) nem fogsz tudni elaludni. Mitől van ez az félelem? Attól, hogy az illető tényleg hetekig nem alszik, hányingere és látászavarai vannak a fáradtságtól, az élethez nem hogy kedve, de ereje sincs és mindennek tetejébe még úgy is kéne tudni működni, mint aki kipihente magát, vagyis makkegészségesnek kell mutatkoznia. Ebben rejlik a paradoxon.
Ugyanis az alvászavart egy elhárítandó, roppant kellemetlen jelenségnek gondoljuk, de nem betegségnek. Ha lázas vagy és a kevésbé mazochista szörvájverekhez tartozol, gondolkodás nélkül íratod ki magad a háziorvossal, ugye? Ám ha nem tudsz aludni, eszedbe sem jut: inkább minden nap hősiesen újrapróbálkozol. Egy idő után, mikor már hetek óta szédülsz a kialvatlanságtól és kezdesz fura zajokat hallanni a tökcsöndes lakásban, elmész háziorvoshoz, de nem azért, hogy kiírjon (ami elvileg a létező legésszerűbb lenne egy kialvatlan embertől), hanem hogy adjon egy altatót, hogy életed azonnal a régi (hibás) kerékvágásba zökkenhessen vissza.
nem megy az alvás

Nem beteg, csak álmos

Mert szimplán kiíratni magad betegszabira nem mered. Nem tudsz aludni – ez egy hülye, ámde sürgősen elhárítandó helyzet, hogy aztán élhesd az életed ugyanúgy, ahogy eddig. Meg fogalmad sem lenne, hogy mit is csinálnál avval a rengeteg szabadidővel, amit viszonylag egészségesen, ámbár álmosan töltenél. Arról, hogy hogyan kell elaludni, fogalmad sincs: eddig ment, most meg nem megy az Istennek se. Elő tehát az altatóval és nem is lőttél nagyon mellé a dolognak: amikor már nagyon régóta (hetek óta) nem tudsz aludni és félő, hogy végelgyengülésben összeesel, akkor az altatók, pl. Sanval, Stilnox, Dormikum, Eunoctin, Gerodorm, Imovane, Dexdor stb. nagyon jót tesznek. Mert bealszol tőlük rendesen és vannak helyzetek, amikor csakis ez használ és semmi más.

Amit tudnod kell

Azt jó, ha tudod, hogy az alvászavarok mögött sokszor megoldatlan problémák állnak, amiket ha nem oldasz meg (mert pillanatnyilag ötleted sincs, hogyan), azok előbb-utóbb mégiscsak előtérbe furakodnak majd, esetleg egy sokkal súlyosabb betegség formájában.
A másik, amit tudni lehet, hogy önhibádon kívül hozzászoksz, egyre többet kell szedned, hogy elaludj, egyre durvább hatóanyaggal. Az is lehet, hogy csúnyán kicsúszik az irányítás a kezedből és randa narkós leszel. 🙁 Egy napon azon kaphatod magad, hogy különféle orvosoknak hazudozol, hogy írjon már fel neked végre egy újabb adag altatót.
 Altatók álmatlanság ellen - átok vagy áldás?

Altatók álmatlanság ellen – átok vagy áldás?

A történet begyűrűzik – a legveszélyesebb dolog az altatók szedésében

Mivel a kialvatlan ember a legegyszerűbb problémát is Himalája-méretűnek látja, hamar eljuthat arra a pontra, hogy teljesen kilátástalannak látja az életet. Pedig sokszor csak az hiányozna, hogy jól kipihenje magát. Az altatóktól – paradox módon – viszont nem lehet pihenni, csak beájulni, az “igazi” alváshoz képest azonban az idegrendszer csak látszólag nyugszik meg.
Előfordulhat, hogy a háziorvos – depresszióra gyanakodva – elküld pszichiáterhez, ha túl soká szeded a cuccot és ha peched van, a neves doktor felír elképesztő nevű és hatóanyagú antidepresszánst, miközben jóindulatúan magyarázgatja, hogy milyen súlyos állapotban vagy és hogy a szer nagyonis indokolt a te esetedben. Persze nem sokáig, csak pár hónapig – mondja ő -, kár, hogy a hónapokból szinte kivétel nélkül évek lesznek és a problémád meg vígan fennáll továbbra is, ugyanúgy, mint a pszichiátriai kezelés előtt. Csak közben még rád sütötték, hogy depressziós vagy, instabil meg ilyen-olyan-amolyan.
Ezenkívül az altatóknak (és akkor a többi pszichiátriai csodaszerről még nem beszéltünk) olyan elképesztő mellékhatásai vannak, amikre álmodban sem gondolnál (naná, mert nem alszol!:-P), a legvészesebb ezek közül, hogy bizonyos embereknél dührohamokat, depressziót és nyugtalanságot okoz, bezizzen tőle, mint a nyúl füle a februári szélben.

Mikor szedjed?

Tehát: ha nagyon muszáj, írasd fel és szedjed, de ne rögtön valami durvával kezdd és ne higgy el mindent, amit az orvos mond, vagy szeretne rádtukmálni (pedig tudom, hogy titokban ez minden vágyad, hogy kiüsd magad végre és csapj egy maratoni alvást), a homeopátiás szerrel indíthatsz és ha az nem, akkor jöhet a rövid távú altató (Stilnox, vagy Sanval).  Pár hét múlva, mikor már elmúlt az alváspara, kezdj el leállni vele, szép fokozatosan, ugyanis az altatók elvonási tünetei alvászavart okoznak (lásd fent)! Tehát ha már elvileg tudnál is magadtól aludni, pont azért nem tudsz, mert altatót szedtél. A cél az elvonási tünetek minimalizálása: ennek érdekében minél kisebb adagokban szokjál le, felezd és negyedeld a cuccot, és 3/4-del kezdj, egy hét múlva fél és így tovább, ne egyél sokat estefelé már, mert nem szívódik fel a hatóanyag rendesen és merengj el az alváskultúrádról és az életviteledről is egy kicsit, mert lehet, hogy eredetileg épp ez okozta a problémát.
Horváth Ágnes
alvástréner

 

Comments

comments