Az altatószedés és az altató leszokás szabályai

A kialvatlanság nem csak fáradtságot jelent – hanem mindennapi szorongást is. A klienseimnek TÖBB, MINT A FELE altatót/nyugtatót is szed este, hogy el tudjon aludni (és még ezzel együtt is rosszul alszik). Miért van az, hogy altatóval is rosszul alszunk? Miért nem hat az altató? Hogyan szedjük, hogy jól aludjunk (ha már egyszer szedni kell)? Lehetséges altató nélkül jól aludni?

Altatószedés – így kezdődik

Az altatószedés legeslegelső és legfontosabb szabálya, hogy mentsd fel magad a lelkiismeret-furdalás alól! Nem érdemes azon rugózni, hogy altatókon élsz (nem élsz. Most egy olyan időszak van, hogy szükséged van rá. Amikor pedig jobban leszel, abbahagyod. Altató elhagyásról, leszokásról lásd lent.) Nem érdemes azon rettegni, hogy rászoksz. A hozzászokás akár már 3 hét alatt megtörténhet, a pszichológiai hozzászokásról már ne is beszéljünk. De le lehet az altatókról szokni és sok esetben rosszabb, ha be sem szeded. Ha választanod kell a teljes (ideg)kimerültség és az altatók szedése közt, az altatót válaszd!

„Sosem akartam altatókat szedni, de eljött az a pont, amikor nem volt más választásom.” És sokszor tényleg nincs más választás. Mondom ezt úgy, hogy sok száz embert szoktattam már le az altatóról, havi rendszerességgel oktatom az altató-leszokás mikéntjét, menetét és tartok gyógyszermentes, kognitív terápián alapuló alvásjavító kurzusokat.

A fekete-öves, krónikus álmatlanságban szenvedők előbb-utóbb belefutnak az altatókérdésbe. Nem-aludni annyira nehéz, hogy miután végigpróbáltad az összes gyógyteát, patikában kapható szert, kék dobozos, holdacskás vitamint, méregdrága táplálékkiegészítőt, toltad a melatonint és a GABA-t, egyszer csak feladtad.

Nem csoda! Az alvászavarok nem csak arról szólnak, hogy éjjelente nézed a plafont és irigykedsz a párodra, amiért alszik, forgolódsz és lerúgod a macskát az ágyról.

Kőkemény teljesítményromlásról, ingerlékenységről, rossz hangulatról szól. Meghúzod az autót parkolás közben, leordítod a gyereket, nincs kedved-erőd szexelni, beszélgetni, másokra figyelni.

Így szeded – altatók szedése alvászavarok ellen

Az altatók szedésének stádiumai vannak. Fokról-fokra csúszol bele az egyre nagyobb dózisba. Nem csak a Te hibád ez. Egy alvászavarban szenvedő ember egész egyszerűen nem talál hatékony segítséget álmatlanság ellen. Az egészségügyi rendszerben keringve szinte biztos, hogy alvászavarok kezelésére jobb híján altatót, szorongásoldót/nyugtatót vagy antidepresszánst írnak fel. Így kerül bele az életedbe a Stilnox, Zopigen, Sanval, Zolsana, Rivotril, Xanax vagy a Frontin – hogy az antidepresszánsokról már ne is beszéljünk.

Első stádium

Ezért eljutsz arra a pontra, hogy beszeded.
Egy negyeddel kezded. Nem hat.
Beszedsz felet.
A felet csak, és csakis akkor szeded, amikor magadtól végképp nem tudsz aludni.

Második stádium

Nem veszed észre, de az elmúlt 3 hétben MINDEN NAP be kellett venned – átlagosan 2,5 óra próbálkozás, forgolódás, idegeskedés után. Azaz: 3 hete nehezíted a helyzeted azzal, hogy nem lefekvés előtt veszed be, hanem 2,5 óra szenvedés után… Magyarul: MINDEN EGYES éjszakádat lerövidíted 2,5 órával. Csak azért, hogy elmondhasd magadról: én megpróbáltam!

A féltől már nem alszol el, vagy felébredsz, ezért hajnalban beveszel még egy felet. A félelmed egyre nő: úristen, rászoktam!

Közbevetés: nem gondolom, hogy hiba átmenetileg altatót szedni. Van, hogy én is azt javasolom, hogy menj el szakemberhez és gyógyszerrel segíts rá az alvásodra. Csak rontani fog az állapotodon, ha teljesen kimeríted az idegrendszered.

Harmadik stádium

Mivel egész nap szorongsz, feszült vagy a kialvatlanságtól és az alvásszorongás (röviden: alváspara)  teljesen a hatalmába kerít, elmész egy pszichiáterhez. Ha szerencséd van, nem ír fel, csak egy erősebb (értsd: nem z-vel kezdődő hatóanyagú, hanem inkább első generációs) altatót.

Ha peched van, vagy az állandó fáradtságtól (és egyéb körülményektől) még depressziós is lettél, akkor az altató mellé antidepresszánst és nyugtatót is kell szedned. Napi 2x0,5 g Xanax, Stilnox vagy Zopigen és mondjuk még egy fél Rivotril is ott figyel az éjjeliszekrényeden.

Közben eljutsz állami vagy fizetős alváslaborba, neurológushoz és endokrinológushoz, mert reménykedsz, hátha szervi alapú az alvászavarod. Peched van: minden leleted negatív. Ráadásul az alváslaborban az is kiderül: ha az alvászavarodnak nincs testi / szervi oka, ők is csak az altatót javasolják. Nesze semmi, fogd meg jól!

Negyedik stádium

Ide szerencsére kevesen jutnak el. Ha már kimerítetted a pszichológus / pszichiáter / alváslabor kombót, eszköztelenül, reménytelenül és kétségbeesve állsz: én már életem végéig altatókon és nyugtatókon fogok élni?

Ha még mindig bízol az orvosokban, kéthavonta másik antidepresszánst / altatót fognak felírni. Az életedből évek mennek el. Elhiszed, hogy depressziós / pánikbeteg / zizzent vagy. Ha volt közben egy-két depressziós epizódod, meg leszel győződve arról, hogy Veled valami baj van.

Nem tudod, mert nem szokták tudni, de a kialvatlanság és a depresszió kéz a kézben jár. A kimerültség negatív gondolatokat, sőt, akár öngyilkossági gondolatokat, késztetéseket okoz. Mivel az idegrendszer túlságosan reaktív, a szorongás könnyedén pánikig fokozódhat, a rossz hangulat tartós depivé válik. Az álmatlanság simán okozhat depressziót, sokan, ha elkezdenek jól aludni, a depresszió tüneteit egyáltalán nem mutatják. Azaz a kipihentségtől tünetmentessé válnak.

 

Kiemelten fontos, hogy ne juss el a negyedik stádiumig. Évekig egyetlen pszichiátriai szert sem volna szabad szedni (vagy csak nagyon indokolt esetben!). Sokszor arról van szó, hogy beleragadtál a rossz alvási szokások és az orvosokhoz járkálás/rossz alvás csapdájába. Helyes alvási szokások kialakításával, gyógyszerek nélkül is lehet jól aludni.

Alváspara

Az alvásszorongásról, azaz a kialvatlanságtól, altatószedéstől, fáradtság okozta teljesítménycsökkenéstől való félelemről már írtam. Röviden csak annyit: nagyon komoly szorongást generálnak a tartósan fennálló alvászavarok.

Önmagában a kialvatlanság is okoz szorongást: mivel hatszor reaktívabb az idegrendszer (az amygdala hatszor annyira működik túl, mint normál esetben), egész egyszerűen nem fogod tudni normálisan lereagálni a napi stresszt. A kialvatlan agy másképp működik, mint egy olyan idegrendszer, amelyik megfelelő mennyiségű alváshoz jut. Egy krónikus alvászavarokban szenvedő ember nem lát tisztán, hajlamos a pesszimizmusra és a zárkózottságra, döntéseit, reakcióit nem a racionalitás, hanem az érzelmek, impulzusok irányítják. És akkor a napi stresszen felül ott van az állandó fáradtság, a rossz hangulat, a memóriazavarok és mindaz, ami a kialvatlanságból származik.

Altatópara, mint az alvásszorongást növelő adalék

A cikkemet ezzel kezdtem és még egyszer szeretném hangsúlyozni: nem érdemes bűntudattal terhelni magunkat, csak mert altatókat szedünk. A legtöbb ember olyan életszakaszban kell, hogy altatóhoz nyúljon, amikor halmozottan sok feszültség/változás van az életében. Ezekből egy is épp elég szokott lenni ahhoz, hogy megboruljon az idegrendszer, hát még, ha egyszerre üt be a munkába ÉS a magánéletbe is a krach.

Az altatószedés azonban mindenképpen átmeneti kell, hogy legyen. Ha évekig altatót szedsz, az biztos, hogy rontja illetve fenntartja (!!!!) a krónikus alvászavarokat.

Altatókkal kapcsolatos szorongás:

– beszedjem?
– beszedjek még egyet?
– miért nem hat már?
– múlt héten még elég volt fél szem, most meg egy egésszel is felébredek hajnalban!
– mi lesz, ha rászokom?
– mi lesz, ha majd napi 6 szemet kell szednem?
– függő/drogos vagyok?
– fogok tudni valaha altató nélkül aludni?

Az altatókról azonban még több év altatószedés után is le lehet szokni. Megnyugtatólag álljon itt egy idézet valakitől, aki 15 éve gyógyszert szedett elalváshoz, majd a tréningen való részvétel után el tudta hagyni őket:

„Dec. 26. óta nem szedek semmit éjszakára, előtte Rivotrilt és Mirzatent szedtem. Voltak olyan éjszakáim, h. keveset aludtam, de akkor sem járt az agyam. Kb.30 éve van különböző szintű alvásproblémám, ill. 15 éve már gyógyszerrel aludtam. Fél óra, időnkét kevesebb alatt elalszom most már, de amikor nehezebb volt az elalvás akkor sem idegesítettem magam, nem járt az agyam. Megtanultam nem izgulni.”

D. Zsuzsa, nyugdíjas, pénzügyi szakember

Az altatók elhagyása

Nem könnyű téma a leszokás kérdése. Már csak azért sem, mert az elalvási-átalvási zavarokra sokszor nem altatókat, hanem nyugtatót, szorongásoldót, hangulatjavítókat, antidepresszánsokat (is) írnak fel. Ezek komoly pszichiátriai szerek, ezért érdemes a leszokást azzal megbeszélni, aki felírta.

A 2 legfontosabb dolog az altató-leszokásban:

  1. időzítés
  2. fokozatosság

Az, hogy mikor hagyjuk el az altatót, esszenciális jelentőségű. A leszokás sokszor pont ezen múlik. Ha épp káosz van körülöttünk, szorongunk, vacakul vagyunk, csak megnehezíti a helyzetünket, ha megspékeljük még a várható elvonási tünetekkel, amit az altató elhagyás okoz. Plusz, ha pszichiáter írta fel az általunk szedett szereket, akkor felmerül a kérdés: lehet, hogy okkal írta. Ha egy terápia közepében vagy, labilisnak érzed magad és le-föl hullámzik a hangulatod, hol 2-3 órát alszol, hol 5-6-ot, akkor nem biztos, hogy ez a megfelelő időszak az altató elhagyásához.

Más kérdés, hogy önmagában a nyugtatókhoz, altatóhoz való hozzászokás is okozhat szorongást, rossz hangulatot, labilis állapotokat és durva alvászavart. Ha altatót szedsz és hozzászoktál, akkor az altató nem hat, ergo vele együtt is rosszul alszol – ilyenkor a túlfáradás kavarja meg az idegrendszert és okoz szorongást, pánikot, szívdobogást vagy erőteljes fáradtsági tüneteket.

Sokszor pedig az ember nappali nyugtalanság címén egyszerűen csak azt érzi, hogy épp kiürült a nyugtató a szervezetéből, szorongást, nyugtalanságot okozva. Tehát NEM generalizált szorongásod van, hanem egyszerűen a nyugtató elvonási tüneteit érzed.

Van tehát, hogy nincs mese: csak a leszokás az egyetlen választás. Amíg altatót szedsz, egyre rosszabbul alszol. Azaz: épp az a szer okoz rossz alvást, ami az elején még segített el- és átaludni.

A fokozatosság pedig alap. Tilos úgy altatót elhagyni, hogy fogod magad és nem veszed be. Az elvonási tünetek részeként álmatlanság, szorongás vagy akár durva elvonási tünetek is jelentkezhetnek.

A témában még érdemes a blogomon olvasgatni:

Mikor érdemes altatót szedni?

Így szedd az altatót, hogy tényleg hasson! 

Hogyan szokj le az altatóról? 

Xanax, Frontin leszokás – hogyan? 8 tipp Xanax leszokáshoz 

Rivotril elhagyás – így kezdj hozzá 

 

 

Comments

comments