Alvástréner? Hát az meg milyen állat?

 

Tudtommal nem sok alvástréner van Magyarországon. Ennek az az oka, hogy igen elterjedt az a nézet, hogy az alvásproblémák jellemzően pszichés eredetűek – ezáltal, ha valaki nem tud aludni, először arra gondol, hogy pszichológushoz kellene fordulnia. Tény és való, hogy a depresszió, valamint számos pszichiátriai betegség egyik tünete az alvászavar. Ám nem mindig!

Mikor kell alvástrénerhez fordulni?

 

Az alvászavarok hátterében nem mindig a depresszió vagy pszichés eredetű zavarok állnak.
Ha úgy érzed, hogy kizártad az összes lehetséges betegséget, mely az álmatlanságod hátterében állhat, már nem hiszel az altató teakeverékekben, sem az altatókban, mert még midndig nem alszol… nos – ekkor érdemes megfontolni, hogy alvástrénerhez fordulj.
Tudok segíteni abban is, hogy hogyan érdemes leszokni az altatóról és milyen privát ill.  társadalombiztosítás (TB) által finanszírozott segítséget kérhetsz a leszokáshoz.

 

A pszichológia korlátai – amikor nem segít a pszichológus

 

Észrevételeim szerint a pszichoterápia során valahogy elsikkad az alváshigiéné szerepe az álmalanság kezelésében.
Még ha az álmatlanság hátterében depresszió vagy valamilyen krízishelyzet, esetleg burn out is áll, az alváshigiéné valahogy a terápia során nem kap elég nagy hangsúlyt. Pedig már maga az álmatlanság is okozhat helytelen alvási szokásokat, olyan elalvási rituálékat, amik nemhogy segítik, hanem gátolják az elalvást. A pszichoterápia ráadásul nem arra fordít figyelmet, hogy felszámolja az elalvástól, alvástól, éjszakától kapcsolatos berögzült félelmeket, hanem egyéb célokat tűz ki terápiás célnak.

Személyes tapasztalatom, hogy a pszichoterápia során, ha elhanyagolják a páciens alváshigénés szokásait és berögzült, az alvással kapcsolatos helytelen gondolkodásmódját, annak elemzését és szükség esetén korrigálását, az alvászavarok nem fognak megszűnni még akkor sem, ha az álmatlanság kiváltó oka (életközepi válság, szülés utáni depresszió, válás, gyász stb.) megszűnik.
Tehát a páciens, aki azért fordult pszichológushoz, mert nem tud aludni, „úgy marad” és az eredeti problémája továbbra is fennáll. Ekkor a páciens is, a pszichológus is frusztrálódik és legalább az egyik fél a terápiát sikeretelennek fogja érezni. Gyakran jönnek hozzám olyan krónikus álmatlanságban szenvedő emberek, akik már túlvannak egy hosszabb-rövidebb pszichoterápián és azt gondolják, hogy „a pszcihológus nem segített”.
Szakemberek sokszor figyelmen kívül hagyják azt a nagyon fontos tényt, hogy a depresszió OKA is lehet az álmatlanság, nem pedig TÜNETE annak. A diagnózisnál érdemes figyelembe venni, hogy a tartós kialvatlanság a depresszióhoz nagyon hasonló tüneteket okoz.
Kutatások megerősítették, hogy ha a depressziósok terápiájában előre veszik az alvászavarok kezelését (és a kiváltó élethelyzettel, elakadásokkal csak később foglalkoznak), a páciensek 50%-ánál a depresszió jelentősen enyhül! Azaz teljesen elmúlik a depresszió, mihelyt kielégítően tudnak aludni!

Ha tudsz angolul, ennek itt nézhetsz utána: http://www.webmd.com/depression/features/sleep-problems

 

Alvászavarok - mielőtt altatót kezdesz szedni, tudd meg, mi okozza!
  • Facebook
  • Google+

Alvászavarok – mielőtt altatót kezdesz szedni, tudd meg, mi okozza!

Még egy megfigyelés, amit a Magyarországon működő pszichológusokkal, pszichiáterekkel és szomnológusokkal tettem: csak nagyon kevesen fordítanak elég figyelmet arra, hogy az álmatlanság nagyon gyakran másodlagos, azaz egy testi eredetű betegség okozza. Ehhez, ha még a magyar egészségügy állapotát is hozzávesszük, az erdmény katasztrofális: akár évtizedekig keringenek olyan krónikus álmatlanságban szenvedő emberek az egészésgügy  rendszerében (egyik pszichiátertől a másikig sodródva, vagyonokat fizetve különböző terápiákra és gyógyszerekre), akiknél az álmatlaság hátterében fizikai (sokszor hormonális) betegség áll.

 
 
 

Néhány szó a gyógyszerekről

 

Nagyon sok ember, ha szorongásra panaszkodva orvoshoz fordul (és nem pszichológushoz), ahol a szorongására, vagy akár az elalvási képtelenségre, gyógyszereket kap. Nem is akármilyeneket – néha maga a háziorvos írja fel a létező legerősebb altatót vagy enyhébb, modernebb, ám súlyos függőséget kiváltó gyógyszereket, úgymint Xanax, Frontin, Rivtoril, Somnol, Stilnox és társaik. Ezeket a gyógyszereket anak ellenére kapja és szedi, hogy semmilyen szakember (pl. endokrinológus), sem pszichológus vagy pszichiáter nem vizsgálta meg, az inszomnia másodlagos jellege pedig föl sem merül!

Az álmatlanságra, és a nappali szorongásokra szedett gyógyszerek gyakran egy olyan lejtő tetejét jelentik, ahonnan nincs, vagy csak hossszú éve gyötrelmei után van megállás.

Hadd idézzek egy olvasómat, aki egyik bejegyzésemhez a kövtekező kommentet írta:

 

“Én sajnos nagyon megjártam az altatóval. Most 38 éves vagyok, és kb. 20 éves korom óta írta fel a háziorvos az altatót, mint a cukrot (zolpidem hatóanyaggal, pl. Stilnox). Hellyel-közzel rendszeresen szedtem, de azért nem minden nap. A veszélyeiről, mellékhatásairól az orvos semmit nem mondott, ha kértem, egy hónapban két dobozzal is felírt.

Aztán egyszer csak egy nehéz időszakban pszichoszomatikus gondok miatt pszichiáterhez fordultam, aki immár Xanax és egyéb gyógyszerek mellé szintén simán felírta az altatót. Szerencsére ezeket aztán szépen lassan sikerült elhagynom, de néha azért bevettem egy-egy altatót.

Utólag belegondolva már az akkori gondjaim is visszavezethetőek az altató mellékhatásaira.

Tavaly októberben egy stresszesebb időszakon mentem keresztül, nagyon rosszul aludtam, ezért újra elkezdtem altatót szedni. Mivel eddig nem volt bajom tőle, legalább is a problémáimat nem hoztam összefüggésbe az altatószedéssel, volt, hogy egy éjszaka bevettem kettőt is, aztán egyszer négyet. És ekkor történt a baj, másnap délutánra rosszul lettem. Magas pulzus, szívdobogás, magas vérnyomás, légszomj, sírógörcs, durva levertség, bőrviszketés, minden volt. Innentől kezdve pár napig sem aludni, sem enni nem tudtam, irány a háziorvos. Ő közölte, hogy nem ért az altatók mellékhatásaihoz, azonnal menjek a Pszichiátriára. Ott antidepresszánst kaptam, aminek elvileg a vegetatív idegrendszeri tüneteket csillapítani kellett volna, de sajnos csak még rosszabbul lettem tőle. Végül egy hónap után abbahagytam, ekkor meg ennek jöttek az elvonási tünetei.

Kb. 2-3 hete érzem azt, hogy rendbe jöttem, mondjuk az alvás nem megy könnyen, de legalább nem szenvedek a mellékhatásoktól. Nem beszélve róla, hogy altatóval a végén már csak kb. másfél órát tudtam aludni.

Sajnos sem háziorvos, sem pszichiáter, sem betegtájékoztató nem segített abban, hogy felismerjem az altató (valamint a benzodiazepinek és az antidepresszánsok) káros mellékhatásait. Angol és német nyelvű szakirodalomból bányásztam össze, hogy ezek a szerek néhány embernél ún. paradox hatást váltanak ki, tehát pont az ellenkezőjét, mint amire szedik őket.
Szóval így jártam, de legalább most már tudom, hogy soha nem szabad ilyen szereket szednem.”

 

Pszichológus kollégák figyelmébe ajánlanám a követekező tanulmányt: gy amerikai kutatásban az is bebizonyosodott, hogy a pszichoterápia kevésbé hatékony (azaz nem tölti be eredeti funkcióját), ha a terápia alatt a páciens gyógyszereket szed.

 

Mikor forduljunk tehát alvástrénerhez?

 

Alvástrénerhez bármikor lehet fordulni. Az alváshigéné oktatása mindenképp szükséges, ha az ember tartósan, tehát több, mint 3 hete álmatlanságban szenved. Az Alvástréning tanfolyam több, mint alváshigénés oktatás: kiscsoportos és egyéni beszélgetés keretén belül feltérképezzük a “helytelen”, az illetőre nézve káros gondolatokat, melyeket az alvással, az álmatlansággal illetőleg saját magával kapcsolatban alakított ki.
Nem kizárt, hogy az alváshigiénés oktatással párhuzamosan pszichoterápián is tanácsos részt venni (ezt sokszor a páciens maga érzi, vagy én javaslom neki). Orvosi kivizsgálásokra is szükség lehet (pszichiátriai vizsgálat, vérvétel, endokrinológiai illetve egyéb szakorvos által végzett vizsgálatok).
Az alváshigiénés oktatás tehát nem váltja ki semmilyen szakember munkáját – hanem kiegészíti azt. Bármilyen kezelést ki lehet egy alapos alváshigiénés oktatással egészíteni, hogy növeljük a gyógyulás esélyét és – végre – megtanuljunk jól aludni.

 

ALVÁSTRÉNING TANFOLYAM – JELNETKEZÉS ITT !

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Comments

comments