Mennyi alvásra van szükségünk?

A mai kor embere  úgy csinál, mintha alvásra semmi szükség nem lenne, az éjszaka pedig csak egy rövid szünet két aktív munkanap között.. Az alvás felesleges luxus, amit max. hétvégén engedhet meg magának az ember. Láttam olyan hirdetési plakátot is, ahol nagy betűkkel fel volt írva:

„Majd holnap alszol”

Ezen felfogás szerint az élet sokkal több annál, hogy henyéljünk. Mennyi érdekes infóról, beszélgetésről, színdarabról, buliról, filmről maradsz le, csak mert alszol… Márpedig az ember élete egy harmadát alvással tölti. A meló is sokkal jobban fizet, ha váltott műszakban csinálod. Éjszakás pénztárosként máris megvan a nettó százezer. Krupiéként nettó 200-250ezerrel feszíthetsz, tehát az alvásmegvonás kifejezetten jövedelmező üzlet. Más kérdés, hogy a hosszú ideig (évekig vagy évtizedekig) műszakozó emberek között nem találsz olyat, akinek nincs valamilyen alvászavar…

Sajnos a legtöbb ember (munkaadó) súlyos tévedésben van. Az alvás nem luxus, az álmosság nem olyan, mint a nátha: ideig-óráig kibírható és a felnőtt élet velejárója. Az alvás az ember alapvető igénye, mely nélkül a szervezet nem tud megfelelően működni.

Az alváshiány velejárói

A teljesség igénye nélkül készítettem egy listát, hogy mi mindenre hat az alvás (tehát mi mindent „megy tönkre”, ha nem alszol eleget:

Az alvás kihat

• az immunrendszerre
• az emésztőszervekre
• a keringési rendszerre
• a vérnyomásra
• a memóriára
• a koncentrációs képességünkre
• a testhőmérséklet-szabályozásra
• a figyelem irányultságára (az agy kialvatlan állapotban hajlamos inkább a negatív jelenségekre,
• eseményekre fókuszálni és azokat jegyzi meg)
• a reakcióidőre
• a testsúlyra
• az agy tanulási képességére, ezáltal a szellemi képességekre
• az intelligenciára és a feladatmegoldó-képességre
• az ízületek regenerálódó képességére
• a hangulatunkra

Tehát ha friss, üde, fiatal és jókedvű szeretnél maradni, ha van még bármi terved az életben, ahol jól kell teljesítened vagy azt akarod, hogy a teljesítőképességed szárnyaljon, akkor aludnod kell.

Igen, de mennyit aludjunk?

Alvásmegvonás és teljesítmény – már 6 óra alvás is kevés?

Miután a Tudomány rájött, milyen előnyökkel jár az alvás, buzgón elkezdtek kísérletezni az alvás hosszával… mennyit aludjál, mennyit ne, mennyi a túl sok és mi történik, ha túl kevés. Kőszívű kutatók még azt is kipróbálták (patkányokon), hogy mi történik, ha teljesen felszámolod az alvást, vagyis folyamatosan ébren tartják a patkányokat. Szegény kis állatok a kísérlet utolsó napjaiban egyre csak ettek, mintha sohasem tudnának jól lakni, szőrük megkopott, kifakult, nagyon rossz bőrben voltak, majd elpusztultak. 2 hétig bírták a tempót…

Az mindenesetre kiderült, hogy már EGYETLEN nap alvásmegvonás is rendkívüli kihatással van az emésztőrendszerre és az anyagcserére, például az éhségérzet már egyetlen átbulizott éjszaka után is fokozódik, később érzed azt, hogy a gyomrod telítődött és a sejtek inzulinérzékenysége is változott.

Mennyit kéne aludunk? Alvásszükséglet életkorok szerint

David Dinges és Hans van Dongen az alváshiány következményeit kezdték el alaposabban kutatni. (Dinges, D.: Chronic sleep deprivation. In: Principles and Practice of Sleep Medicine, 4. kiadás) 2003-ban elvégeztek egy kísérletet, melyben a  kísérleti alanyokat (48 egészséges, fiatal ember, átlagosan 7,5 óra alvásigénnyel rendelkező)  3 csoportra bontották. Az egyik csoport 4, a másik 6, a harmadik 8 órát alhatott 2 héten át. Minden egyes nap, amikor ébren voltak, kétóránként különböző teszteken mérték a teljesítményüket. Tesztelték a koncentrációs készséget, a memóriát és a reakciókészséget. Mint várható, a 4 órát alvók teljesítménye az idő múlásával folyamatosan romlott, mégpedig kétszer olyan gyorsan, mint a 8 órát alvók esetében.

A megdöbbentő ebben a kísérletben az volt, hogy két hét elteltével a 4 órát alvók teljesítménye ugyanolyan rossz volt, mint azoknak a kísérleti személyeknek, akik két nap és két éjszaka egyáltalán nem alhattak. A 6 órát alvók teljesítménye pedig éppolyan rossz volt, mint azoké, akik 24 órát nem alhattak.

A másik megdöbbentő észrevétel a kísérlet során az volt, hogy a kísérletben résztvevőknek meg kellett adniuk egy skálán, hogy mennyire álmosak. A teszt elvégzése után pedig értékelniük kellet saját teljesítményüket. Fura módon a  4. nap után a 4 órát alvók nem érezték magukat fáradtabbnak, mint előző nap. A teljesítményük pedig ugyan folyamatosan romlott, mégis úgy tippelték, hogy a teszten jól teljesítettek.

Vagyis az alváshiányban szenvedőknek drasztikusan romlik a teljesítménye, ámde mindezt észre sem veszik.

Ez pedig nemcsak a munkavégzésre nézve hátrányos, hanem a közúti forgalomban akár életveszélyes is lehet. Hiszen az álmos ember nem veszi észre, hogy álmos, és a volán mögé ül…  A halálos balestek 24 %-át a túlzott fáradtság okozza.

Álmos földlakók

Thomas Wehr (Wehr, Thomas: In short photoperiods, human sleep is biphasic. Journal of Sleep Research, 1992.1. 103-107) derítette ki a 90-es évek elején, hogy aki 8 óránál kevesebbet alszik naponta, az nagy valószínűséggel alváshiányban szenved, még ha nem is tud róla. Kísérletében arra próbált választ kapni, hogy ha úgy élnék, mint az ipari forradalom és a közvilágítás megjelenése előtt, azaz telente 14 órát sötétségben töltenénk, akkor vajon mennyit aludnánk. Ezért Wehr 24 kísérleti alanyt 4 hónapon át nap 14 órát sötétségben tartott. Nappal 10 órán át azt csináltak, amit akartak, ámde utána szigorúan egy elsötétített szobában kellett lenniük. Furcsa módon a kísérleti személyek kivétel nélkül maratoni alvásba kezdtek és több, mint 12 órát aludtak. Tehát úgy tűnt, igencsak nagy alváshiányt kellett bepótolniuk. Ez időszak alatt a kísérleti alanyok arról számoltak be, hogy soha még olyan tiszta nem volt a tudatuk, mint ebben az időszakban.

Vagyis, feltehetőleg a legtöbb ember kába, álmos tompultságban él, anélkül, hogy észrevenné.

Az ideális alvás hossza

A fenti kísérlet résztvevőinek egy hónap elteltével csökkent az alvásideje átlagosan napi 8 óra 15 percre. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy mindenkinek 8 órát kell aludni naponta és punktum! Az alvásigénye ugyanis mindenkinek más. Ezért az ember ideális napi alvásideje valahol 5 és 10 óra között helyezkedik el.

Ha ki akarod számolni, hogy mennyi alvásra van szükséged, tarts a szabadságod alatt egy egyhetes alváskúrát. Reggelente addig maradj az ágyadban, míg már semmiképpen sem tudsz visszaaludni, este pedig próbálj meg mégis a szokott időben elaludni. Egy idő után be fog állni a szervezeted úgy, hogy kellően hosszan alszol és este sincsenek komolyabb alvási nehézségeid. A hét vége felé már egyértelműen látni fogod, mennyi alvásra van szüksége a szervezetednek.

Ha a fittségedet a munkával töltött hetekben is meg akarod őrizni, akkor számold össze, hogy munkanapokon mennyit aludtál összesen. Majd vesd össze ezt avval, hogy mennyit kellene aludnod és hétvégén próbáld meg a veszteségeket „ledolgozni”, vagyis annyit aludni, szunyókálni és sziesztázni, amennyit csak bírsz. Számokkal kifejezve ez azt jelenti, hogy ha pl. 7 óra alvásra van szükséged, akkor az összesen 49 óra a hét folyamán. Ha te hétfőtől péntekig nem 35, hanem csak 30 órát aludtál, akkor a hétvégén még ötórányi alvást kell bepótolnod.

Mi történik, ha többet alszom?

Sok rémhír keringett a sajtóban arról, hogy aki sokat alszik, rövidebb ideig él. Ezt kutatva egy japán tudós teljesen más eredményre jutott. Ő több, mint 100.000 ember alvás- és életidejét vizsgálta és arra jutott, hogy a leghosszabb életre az éjszakánként hét órát alvó emberek számíthatnak. Ettől függetlenül lehetséges, hogy egy kisebb mértékű alvásmegvonás azt eredményezi, hogy a sejtjeink – a mostoha körülményekhez igazodva – beindítanak egyféle fitten tartó programot. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg azokon a kísérleti személyeken, akiknél a kalória-bevitelt csökkentették a napi szükséges kalóriaszint alá. Ez valóban fiatalító, illetve élethosszabbító hatással volt rájuk, na de ki akarja álmosan, fáradtan végigéhezni az életét, csak hogy 5-6 évvel tovább éljen?